29Lássátok meg! az Úr adta néktek a szombatot; azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon. 30És nyugoszik vala a nép a hetedik napon. 8Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. (Ezék. 20,12. 2Móz 35,2.) 9Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; (2Móz 23,12;34,21.3Móz;23,3) 10De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; (2Móz 16,23) 11Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. (1Móz 2,2.3)